2011. március 8.
Kedves Vezetőség!
Lassan eltelt a választások óta fél év! Szomorúan tapasztalom, hogy kicsinyes személyeskedések, emésztik fel az energiájukat! Pedig nagy a baj! Sajnos az országos átlag feletti a községünk lakóinak a szegénysége! Itt van a március, a helyi adók megfizetésének ideje. Talán önök is látni, tapasztalni fogják, hogy mennyire szegények az emberek. Nem azért nem fognak fizetni, mert nem akarnak, hanem mert nem tudnak. Kérem önöket, hogy szankciók, büntetés és fenyegetések helyett, kezdjenek el dolgozni! Az embereknek szükségük van rövid és hosszú távú tervekre. Mutassanak jó példát, álljanak ki ötletekkel.
Szívesen részt vennék magam is olyan előadásokon, ahol sikeres vállalkozók mutatnák be a saját munkájukat. Gondolok itt kis beruházással is működő energiafűz ültetésére. (Pl.: Pannon alma Kft)
Keressenek lehetőségeket a kiskertekben megtermelhető zöldségfélék felvásárlására (savanyító üzem). Itt csak előre lefektettet célokkal, lehetne eredményeket elérni.
Szívesen meghallgatnám a Sárrétudvariban üzemelő nyúltenyészet működéséről szóló előadást, vagy épp mostanság kicsit elfeledett, de különleges strucctenyésztés lehetőségeit! Vagy miért ne lehetne a vadászokkal megegyezni fácán nevelés kérdésében? Csak le kellene ültetni az embereket egy asztalhoz. De csak maradjunk az egyszerűbb lehetőségeknél, és tartsanak előadásokat a támogatási formák lehetőségeikről állattenyésztésben.
Hirdesse meg, a saját konyhájának, hús-zöldség felvásárlását, tekintse át a helyben megtermelhető saját maga által felhasznált tárgyi és humán erő kihasználtságát. Keressék meg a felvásárlókat és hirdessenek meg konkrét irányokat. Keressen olyan konkrét terméket, amihez mind oktatással, mind értékesítéssel tud segítséget nyújtani az önkormányzat. Konkrét példaként felhozhatom, hogy miért ne lehetnénk a levendula termelők faluja, ha lenne hozzá szakmai és felvásárlási segítség. 1liter illóolaj felvásárlási ára
Természetesen ezeket, a dolgokat példának hoztam fel, a célt önöknek kell meghatározni, de jó lenne ezeket mihamarabb látnunk! Higgyék el, hogy akarnak a falu lakói dolgozni csak egy kicsit jó szándékkal terelgetni, irányítani kell őket. Ezek a sorok megírásakor, semmiféle hátsó szándék nem vezérelt! Bocsánatot kérek, ha akaratomon kívül ezzel bárkit megbántottam, de sajnos nap, mint nap találkozom az emberek problémájával, és én örülnék neki legjobban, ha esténként tele lenne az étterem, dolgos, szorgos emberekkel!
* * * * * * *
2010. szeptember 18.
A kapcsolat, hogyha nincs, vagy ha üres, silány az ember nem élhet gazdag, tartalmas életet.
.jpg)
2010. szeptember 3.
Sziki Róbert - Polgármester-jelölt
Itt élek Nagyrábén, ideköt családom, gyermekkorom. Itt vezetem a vállalkozásom, itt építkezek, itt tervezgetek, itt képzelem el az életem.
„Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.”
Wass Albert
Ezekkel a szép szavakkal szeretnék rámutatni erre a mélyről, legbelülről jövő érzésre: szeretem Nagyrábét! Szeretem ezt a kis falut, a maga egyszerűségével, szépségével, a poros kis utcáival, a kátyús útjaival! Büszke vagyok arra, hogy itt élhetek!
Néha arról álmodom, hogy „lesz olyan, mint régen volt”! Lesz a munkának becsülete, értéke. Lesz ismét a környék meghatározó települése: Nagyrábé. Újra gyarapodni, fejlődni fog, ismét megtelnek az osztálytermek, az óvoda, a kultúrház. A turisták sétálgatnak utcáinkon, irigykedve nézik a lakosainkat. Csodájára járnak a településnek!
„Igazad van, nem olyan nagydolog - bólogatott a Kis Herceg, - hiszen minden valóság álomból születik, és minden álom mélyén ott lapul a valóra válás lehetősége...”
Antoine de Saint-Exupéry: Kis Herceg
Azon szeretnék munkálkodni megválasztásom esetén, hogy ne csak múltja, hanem jövője is legyen a településünknek! Hiszem, hogy legtöbbet a faluért polgármesterként tehetek.
Nagyrábé, 2010. augusztus 30.
2010. szeptember 2.
Augusztus közepén megkeresett egy általam is jól ismert és kedvelt rockzenei együttes, azzal a kéréssel hogy a szomszédos településen, Biharnagybajomban tartandó koncert után az elszállásolásuk megoldható-e!? Természetesen támogattam az ötletet és nagyon örültem annak, hogy itt a környékünkön már sokadjára is vállaltak fellépést.
Az Ismerős Arcok koncertjének időpontja: 2010. szeptember 4. szombat 19 óra
Helyszíne: Biharnagybajom, Református templom
2010. augusztus 19.
6 éve a Falusi Turizmus szervezésében egy szálláshely minősítő képzésen vettem részt Pécsen. 60 résztvevő között volt egy bajszos tudálékos fiatalember, aki kérdéseivel folyton zavarta az előadást, mely rettentő idegesítő volt. A nap vége felé derült ki, hogy az ismeretlen kérdező nem is Magyarországról jött, hanem Erdélyből, Kovászna megyéből. Alapvető kérdéseit sem a tudatlansága, hanem az érdeklődése vezérelte. A bajszos tudálékos fiatalemberünk: Albert Zoltán, a Kovászna megye turizmusáért felelős szakember.
Ezek után én szégyelltem magam, mert a nélkül mertem kritizálni, hogy ismerném őt és a munkáját. Jómagam semmit nem tudtam a romániai turizmusról.
Este kerestük egymás társaságát és a hajnalig tartó beszélgetéssel egy „örök barátság” alapozódott meg. Ezután kölcsönös és folyamatos látogatással erősítettük barátságunkat az évek során.
Zoltán, aki a megye turizmusáért felel különböző nagyszabású rendezvényeket szervez és vezényel le, mint például a Háromszéki Kolbászparádé vagy a Borvíz Fesztivál. Valamint turisztikai térképeket,kiadványokatt készít, utakat jelől ki, illetve szakmai tudásával képviseli megyéjét utazási és turizmussal kapcsolatos kiállításokon.
2010 nyarán a Bihari-hegységben, a Padis-medencében szerveztünk a kollegákkal gyalogtúrát. A Kirándulás tervezése közben tudatosult bennem, hogy a nagyrábéi emberek ilyen közel a határhoz mennyire nem ismerik Erdélyt.
Felmerült bennem az ötlet, hogy talán Zoltán segítségével bemutathatjuk Kovászna megyét. Nagy örömmel fogadta az ötletet, melyre egy érdekes, fényképes bemutatóval készül, ami 2010. szeptember 9.-én, a Művelődési Házban kerül bemutatásra!
Mindenkit szeretettel várunk!
* * * * *
A mai napon ezt a levelet kaptuk:
Sajnos rossz hírem van, nem tudunk elutazni a sarudi fesztiválra, így az Önök meghívásával sem tudunk most élni!
Tudom sok szeretettel készülnek a fogadásunkra, sajnálom, hogy csalódást kell okoznunk.
Tisztelettel! Ládi Erika
2010.08.08.
„Egy szép nyári napon”, baráti beszélgetés keretében hallottam elsőképp a „Keresztapa programról”! A programról, mely a moldvai csángók magyar tannyelvű oktatássával foglalkozik!
40.000 ft befizetésével, támogathatjuk a szövetséget, mely nehéz anyagi körülmények között azon munkálkodik, hogy őseik nyelvét megtartva, tanulhassanak a gyerekek! A gyermekkel történő személyes kapcsolattartás (levelezés) során betekinthetünk a csángóság életébe, nyomon követhetjük a fogadott keresztgyermekünk fejlődését.
A beszélgetést, tett követte! 2010. júniusában. Sepsiszentgyörgyi barátaimnál vendégeskedtünk (akiről később kívánok írni)! A hazaút alkalmával Diószeg felé vettük az irányt! Ez Nagyrábétól keletre, pontosan 630km-re van! Az eldugott kis települést, kalandok által, felkeresve, egy kopott kis ház előtt parkoltunk! A házból egy hölgy sietett elénk, akit Anna leányom, „Csókolom! Meg tetszik ismerni?” köszöntéssel fogadott! Kiderült, hogy 1hete Hortobágyon töltött tánctáborban találkoztak! Én akkor már sejtettem, hogy érdekesen fog alakulni a kapcsolatunk, hiszen Annára hatalmas élményként hatott a moldvai csángókkal való közös táncolás és éneklés. Bár tudtam, hogy nem maradhatunk soká, hiszen hazafelé indultunk.
Erika, a vendéglátónk, Egerből költözött csángóföldre, hogy magyar nyelven taníthassa a gyerekeket. Hihetetlen barátsággal fordult felénk mikor megtudta, hogy mijáratban vagyunk. Hatalmas lelkesedéssel vezetett körbe az „iskolában”. A házban sajnos elszomorító szegénységet találtunk. A falak, a padlók a nyílászárók, nagyon rossz állapotban voltak. Nehéz körülmények első benyomásra is, nyomasztóak. Magáról a program működéséről, életképet kaphattunk, az ott töltött röpke időnk ellenére is. Jómagam szkeptikus voltam a befizetett pénz, jól felhasználásával kapcsolatban. Kicsit szégyenletemben, és „hirtelen felindultságomban” arról faggattam Erikát, hogy jönnek-e Magyarországra még a nyáron? Igen! – válaszolta ő. Egy kisebb énekes csapattal, turnéznak, augusztusban. A felvetésemet, hogy szívesen vendégül látnám őket Nagyrábén, örömmel fogadta és cserébe felajánlotta, hogy a helyi templomban szent énekeket énekelhetnének csángó viseletbe öltözve, majd este táncra, közös éneklésre hívnák a falu lakosságát.
Hazaérve, lelkesen kezdtünk a programszervezéshez. Egyeztetve Michels Richárd tiszteletessel, aki igent mondott a felkérésre. Ezután Erikával is egyeztettünk, aki elmondta, hogy az esti táncházba az énekcsoportot a Veres Kheldár Zenekar kíséri.
„Hát így kerültek Nagyrábéra a moldvai csángók!”
Mindenkit szeretettel várunk a rendezvényre, mely 2010. augusztus 15-én, vasárnap lesz. A helyi istentisztelet alatt „régis szentes énekeket” hallgathatunk meg tőlük, táncházra pedig 18 órától Gémes fogadóban kerül sor!
Kérjük, minél többen látogassanak el, hogy méltóképpen fogadhassuk őket!
A keresztapa programról, a csángókról részletesen: http://old.csango.ro/hu_korlev06.htm
